A Kalózmúzeumról

Elérhetőség: www.panoptikum.hu
Cím: 8237 Tihany, Kossuth Lajos u. 35. 

A Magyar Királyok Panoptikumának a Kalózmúzeum egy hozzákapcsolt, érdekességként megjelenő kiállítása, mely a történelmi kiállítás kibővítéseként, a Mádl Ferenc tér sarkán, a Tihany, Kossuth Lajos utca 35-ben található. 

 

Akit nem annyira érdekelnek a magyar királyok, az is nyugodtan menjen be a tihanyi panoptikumba és vessen pillantást a régi idők tengereken garázdálkodó banditáira, mert amit gyermekkorunkban olvastunk róluk, azt most életnagyságú kalózok formájában láthatjuk testközelből. Ezt nem érdemes kihagyni.

 

 

A Kalózmúzeumban

fellelhető Sir Francis Drake élethű és életnagyságú alakja, a félelmetes női kalóz, Anne Bonney , az ijesztő Feketeszakáll , továbbá több híres kalóz viaszfigurája, a kort megidéző háttérrel, továbbá fegyverekkel régi pénzérmékkel és zászlókkal (megtekinthető a Jolly Roger is). 

Amióta létezik a tengereken kereskedelmi hajóforgalom, azóta vannak kalózok is – ők azok a tengeri banditák, akik állandó félelemben tartották a hajók kapitányait és legénységét. Az Égei-tengeren már az időszámításunk előtti 5. században a Görög kalózok fosztogattak kedvük szerint. Ők nagyon kegyetlenek voltak, foglyaikat csak váltságdíjért engedték szabadon, de sokszor előfordult, hogy eladták őket távoli földrészekre rabszolgának. Déloszba, az égei-tengeri kikötővárosba – amely abban az időben a Római Birodalomhoz tartozott – az nyüzsgő kereskedelem vonzotta a kalózokat, akik itt eladták a rablott kincseket és pénzzé tették foglyaikat, kik hátralévő életüket rabszolgaként élhették le a távolban. Sok rabolt vagyon, amelyekhez temérdek vér és könny tapadt, váltott itt tulajdonost.

A viking hajósokról mindenki hallott már. A vikingek közül sokan álltak kalóznak és kegyetlen módon fosztogatták már a kilencedik század környékén az északi népeket.

A keresztes hadjáratok során a 11. században a muzulmán tengeri kalózok gyors hajókkal támadtak rá a Velencéből és Genovából érkező kereskedő hajókra.

A legfélelmetesebb kalózkapitányok neve bejárta egész Európát és még az uralkodói körökben is ijedséget és dühöt váltott ki. A skandináv, francia, angol, valamint karibi származású kalózok híre mindenhová eljutott és a kikötői italmérések mitikus alakjaiként sok írót arra ihlettek, hogy tengereken játszódó kalandokról írjanak. Ilyen volt például Robert Louis Stevenson is, aki Kincses sziget című korabeli bestsellerét 1881-ben írta meg. Sok kalóz neve a mai napig közismert.

 

Ne felejtsék hát megtekinteni Tihanyban járva

a panoptikum ezen tárlatát, hiszen ez minden korosztály számára érdekesség.

Családoknak felejthetetlen élmény, hiszen amivel találkoznak a gyerekek, azt fel is dolgozzák és ez mindig megmozgatja a fantáziájukat, amire a tanulás során igen nagy szükség is van. Ha tehát kirándulunk Tihanyba, érdemes beszúrni a tihanyi kulturális programok sorába a Kalózmúzeum meglátogatását is. Ez a múzeum a tihanyi érdekességek közül is kiemelkedik.

 

 

A cél tehát: Tihany,

valamint a Magyar Királyok Panoptikumában található Kalózmúzeum!