Tihanyi-félsziget, ezt mindenképpen látni kell!

A Tihanyi-félsziget  varázslatos tájai évmilliókkal korábban jöttek létre vulkanikus mozgások következtében. Két kialudt vulkáni kráterben halmozódott fel a Tihany községben található Belső-tó és a kívülebb eső Külső-tó vize. A geológiai tevékenységek következtében feltörő fortyogó vízből kiváló iszapból alakultak ki a gejzírkúpok, amelyek közül a legnevezetesebb a sárga zuzmóval benőtt, és emiatt Aranyháznak elkeresztelt gejzírkúp. Nyáron a kora hajnali órákban, mikor a látóhatár mögül kibújó nap fénye végeláthatatlan árnyékokat vet az útszélén található tarka virágokkal és színes gyomnövényekkel szegélyezett tihanyi útra és közel s távol csak a reggeli szellő és az ébredező madarak hangjait halljuk, valóban egy mesében érezhetjük magunkat.

Tihany – Külső-tó környéke, kerékpárút

Bizonyára sokan hallottak a tihanyi kecskekörömről, amely már egyre inkább közismert a látogatók számára. Valójában ez egy sok millió éve honos kagylónak a tó vizétől lekoptatott maradványa, amelyet az emberek kecskekörömnek neveztek el.

A Tihanyi-félszigeten az 50-es években létrehozott tájvédelmi körzet területét ritka állat- és növényfajok színesítik. Éjjel azonban az őzek, szarvasok, rókák és vaddisznók előjönnek búvóhelyeikről és a Külső-tó vizéből oltják szomjukat. Már ezért is érdemes betervezni egy jó kirándulást – a természet ölén található növények is Tihany látnivalóinak számát bővítik. Érdemes a Lóczy Lajos tanösvényt végigjárni.

Tihany – sajkodi kilátás a Balatonra

Tihany – Sajkod – kiránduló ösvény

Az archeológiai feltárások következtében ismert, hogy a félsziget  már az ősidőktől népszerű lakóhelye volt a korai embernek.

A Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a magaslaton található meg a vaskori földsáncból megmaradt lelet. Ezt hívják Óvárnak, amelynek keleti oldalán a kb. 20 méter magas sziklába faragott barátlakások találhatók meg. Valamikor szerzetesek éltek bennük, akik I. András király feleségét kísérték hazánkba a Kijevi Nagyfejedelemségből. A barátlakásokhoz vezet az az erdei ösvény, amelynek szélén lelhető fel a Ciprián-forrás.

A domb tetején álló Tihanyi apátságot I. András király 1055-ben alapította. A latinul írott alapító levél a legősibb magyarországi oklevél. I. András király az apátságnak falvakat, tavakat, határrészt és egyéb anyagi javakat adományozott. Az oklevél ezeket lajstromozza, valamint elsőként foglal magában összefüggő magyar nyelvű szövegrészleteket, továbbá magyar hely- és személyneveket. I. András királyt halálát követően a Tihanyi apátság román építészeti stílusú altemplomában helyezték örök nyugalomra.

Autóval érkezők figyelmébe!

Ha gépkocsival a 71. számú főúton Balatonfüred irányából tartunk Tihany felé, két módon juthatunk el az Magyarország minden bizonnyal legszebb elhelyezkedésű községéhez.

Ha Balatonfüred felől érkezve az első lehetőségnél balra kanyarodunk – ez a hosszabb út -, megcsodálhatjuk a Balaton páratlan szépségét szinte testközelből. Érdemes a tóba hosszan benyúló – kb. 5 km hosszúságú – Tihanyi-félsziget csücskén elhelyezkedő tihanyi rév felé kanyarodva megközelíteni Tihany községet, a látnivalók változatossága miatt is.

Tihany, hajóállomás

Tihany, hajóállomás és a Tihanyi Bencés Apátság 

Ha Balatonfüred felől érkezve a második lehetőségnél fordulunk balra, enyhén kacskaringós úton felfelé haladva a körben elterülő táj szépségétől kísérve máris érezhetjük a feltöltődést, a mindennapokból történő kiszakadást.

Sokan megállnak itt egy-két percre, hogy – mielőtt Tihanyba  érnek, beszippantsák a környező hegyoldalak felől érkező tiszta levegőt és egy pillantást vessenek a tarka mezőkre, vagy éppen a levendula ültetvényre.

Kicsit tovább haladva – még mielőtt a Tihany községet elérnénk, érdemes a Gödröst jelző táblánál balra felkanyarodni – innen már kitűnően megfigyelhető a Tihanyi-félsziget területén – a tengerszint felett 116 méter magasan fekvő Külső-tó, amely egy korabeli vulkán kráterében alakult ki. A táj békéje lenyűgöző.

Tihany – Külső-tó környéke

Tihany – Külső-tó környéke

Miután úticélunkat elértük és az 1.300 – 1.400 lakossal rendelkező Tihany néhány parkolójának valamelyikében sikeresen leparkoltuk autónkat (nyáron, főszezonban ez nem is olyan könnyű feladat), már csak azt kell eldönteni, hogy merre induljunk el.

Talán a leg célravezetőbb, ha a Kossuth Lajos utcán – ami Tihany főutcája – sétálva a község központjában található Mádl Ferenc tér (a helyiek főtérnek nevezik) felé megyünk.

A téren körbe pillantva rögtön szemünkbe tűnnek a Tihanyi Bencés Apátság felhőket célzó barokk tornyai, továbbá a nemrégen helyreállított Posta tetszetős épülete és a mellette található Panoptikum, ahol a magyar királyok tekinthetők meg élethű viaszszobrok alakjában.

Tihany – Mádl Ferenc tér

Tihany – Mádl Ferenc tér